Hazatérés |
Fekete Bence |
2014.02.17. 22:05 |
Kik is a magyarok valójában? Történelmünkben fellelhetünk ferdítéseket, melyek a származásunk és a nyelvünk szándékos megcsúfítása. A legismertebb származáselmélet, melyet az előző cikkben már leírtam, a finnugor-elmélet, a másikról pedig szintén írtam, az a hun-avar-magyar folytonosságról szól. Igazából az utolsót őrzi a magyar népemlékezet és erről írnak ősi gestáink, krónikáink is.
|
 |
Az alföldi gazdálkodásról: mert víz nélkül nincs élet! |
Fekete Bence |
2014.02.09. 11:09 |
2013-ban írt szakdolgozatom rövid részletéből egy átdolgozást készítettem. Ebben a fejezetben a tájhasználatról írok a honfoglalástól a folyószabályozásokig.
"Bár Andrássfaly 1994-ben azt írja, hogy a fokok emberi behatás eredményeképpen jöhettek létre, a mai technológiák segítségével azonban megfigyelhető több meanderező és nem szabályozott folyón (pl.: Amazonas), hogy a síkságon levő kanyarulataiban a sodorvonal mentén, a külső íven a folyóhátakat - a folyók úgy hozzák létre a folyóhátakat, hogy amikor kiöntenek az alacsony ártér dús növényzete lelassítja a sodrását, így a hordalék egyre jobban feldúsul és egyre nagyobbra emelkedik. Ez egy természetes védőgát, mely a vizeket természetes körülmények között tartotta kordában, olykor ugyan átszakadtak és újabb medret kialakítva magának - átvágva a folyó fokokat hoz létre. Az Alföld folyóival együtt élő emberről azt lehet így elmondani, hogy hosszú ideig megfigyelte a folyó életét, majd kialakította a fokgazdálkodást, ami nem gyakorolt jelentősebb hatást a tájra és a vegetációra, azonban sokkal több hasznot hozhatott az emberek számára. Néhol kimélyítette a fokokat, ezzel segítette a folyót, hogy kiáradjon és életet (mert víz nélkül nincs élet!) vigyen az egyébként szárazabb térségbe."
|
|
Az igazi szegény legények rövidítve |
Fekete Bence |
2014.02.05. 20:39 |
Takács Sándor – Bajvívó magyarok
Az íróról: A kiváló történelem-, latintanár és piarista pap írásait kortársai hamar elismerték, miután a kormány 1898-ban kiküldte, hogy részt vegyen a volt udvari kamarai levéltár szétoszlási munkálataiban, a magyar anyag kiválasztásában… Takács felteszi, elegendő-e arról beszélni, hogy Magyarország a XVI-XVII. században Európa védőbástyája volt a török ellen? Nem lenne e találóbb a „két pogány közt egy hazáért” formulája? Vajon nem két malomkő közt őrlődött a nemzet, nem fenyegették-e az osztrákok is a magyarság ügyét, akár nemzeti létét is? A hódoltság megpróbáltatásai, a törökök kegyetlenségei, véli és bizonyítja, nem voltak szörnyűségesebbek, nemzetpusztítóbbak, mint a Habsburgok magyarellenessége – sőt!
|
|
"Testvérként kell egymás mellett élnünk" |
Fekete Bence |
2014.02.03. 07:43 |
"Testvérként kell egymás mellett élnünk"
"Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. Életét a felvidéki magyarságra tette föl. Amikor 1938-ban, az első bécsi döntéssel Hitler Magyarországnak jutatta Dél-Szlovákiát, örömkönnyeket hullatott, de aztán azt propagálta (sikertelenül), hogy mintegy ezer négyzetkilométernyi, többségében szlovákok által lakott területet Budapest juttasson vissza Szlovákiának."
|
|
Mit jelent magyarnak lenni? |
|
2014.02.02. 20:58 |
"Mit jelent magyarnak lenni? Itt élni a Duna-Tisza tájának, aki itt él az a magyar. Akkor is magyar, ha az ősei nem voltak magyarok. Azzal lettek magyarokká, hogy ide jöttek, erre a földre. Megosztják velünk sorsukat, örömüket, bánatukat s velünk együtt végzik el azokat a feladatokat, amiket Isten ezen a földön magyar feladatoknak magyarok számára kijelölt. Nem azt jelenti tehát magyarnak lenni, hogy Árpáddal bejönni ide s az óta itt lakni. Magyarnak lenni nem csupán származás, faj és vér kérdése..."
|
|
Magyar magas kultúra |
Fekete Bence |
2014.01.29. 18:06 |
A magyar kultúrát hosszú évszázadokig senki nem kutatta. 1855-ben adja ki elsőként magyar népmese gyűjteményét Erdélyi János, aki az elsők között ismertette az emberekkel a magyar népi költészetet. Sírján az alábbi felirat olvasható: ”A nemzetet saját lelkével megismertetni.... ez volt a feladata... dicsőség neki, mert megoldotta...” Sokat tett mellette Csokonai V. Mihály, Petőfi Sándor, és Arany János is. A nép megismerését Herman Ottó is elsőként kutatta, ő azonban másképp. Életmódjáról ad számot több könyvében is. Külön népdalokat, népmeséket nem gyűjtött, de talált, s ezeket sem hagyta veszni a nagy forgatagban. Megörökítette ezeket is rendre, beleépítve könyveibe.
|
|
Megosztottság és változások a magyar közösségekben |
Fekete Bence |
2014.01.28. 21:18 |
Andrásfalvy Bertalan írja: ”Egy nép sincs olyan végzetesen megosztva, mint a magyar..."
A megosztottságra több mint 200 éve keresik a választ. Az ok pedig a műveltség kettéosztottsága. A néphagyomány képviseli a magyar értékeket, míg „… ha csak európaiságra törekszünk…”- írja Győrfy 1939-ben megszűnünk magyarnak lenni és beleolvadunk a német műveltségbe, mert ezt a műveltség-hatást fogadtuk magunkba a legkönnyebben.
Karácsony Sándor szerint az alsó néposztály, mely maga a nép, birtokolja a hagyományokat, de ennek a fejlődése a XVII. században megállt. A felső néposztály pedig a vezetőréteg.
|
|
Társaslélektan alapjai |
Fekete Bence |
2014.01.28. 20:05 |
Társaslélektan
Alapja, hogy egy emberekről nem tudunk következtetéseket levonni, hanem mindig valamilyen közösségi munkájához viszonyítunk. Egyénekről nem tudunk levonni következtetéseket, mert valamihez viszonyítunk, és az az egyén környezete; ott mit hozott létre. Tudományos tényen kívül, művészi megfogalmazása is létezik: „Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másban moshatod meg arcodat" – írja József Attila.
|
|
Hagyományaink különböző szemmel |
Fekete Bence |
2014.01.26. 19:24 |
A hagyományokról sokan azt hiszik elavultak, életképtelenek és csak néhányan őrzik azokat. A hortobágyi csikósok, a bugaci pásztorok és a somogyi kondások rejtik még valahol a múlt szokásait. Kevesen tudják, hogy a Baranta hagyományos magyar harcművészet is a hagyományainkból táplálkozik. Azonban valahogy másképpen működik. Ha valaki utánanéz láthatja, hogy a katonai hagyományőrző csoportoktól, vagy a hagyományőrző szerepjátékosoktól is kölönböznek. Inkább a keleti harcművészetekre hasonlítható és a hagyományszemlélete is lassan rájövünk: innen merítkezik.
De vajon mi a különbség a nyugati és a keleti típusú hagyományértelmezés között? A barantások mégis hogyan őrzik a hagyományt, vagy netán ápolják? Esetleg egyiket sem? Mit keresnek benne a hagyományok, hogyan épülnek be modern életünkbe?
Ezekre a kérdésekre adok választ ebben a cikkben.
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…