TISZTÍTÓKÚRÁK |
Fekete Bence |
2015.03.04. 10:29 |
7 féle bajra, 7 féle tisztítókúra.
Természetesen száznál is több, különféle kúra létezik, én az alábbiakat osztom most meg, melyeket Kovács József - természetgyógyász - barátomtól hallottam.
|
Fekete bozda (Sambucus nigra) |
|
2014.08.11. 15:33 |
|
Egész Európában előfordul. Gyakorisága annak köszönhető, hogy kitűnően alkalmazkodott az emberi beavatkozások peremein kialakuló másodlagos élőhelyek feltételeihez. Kedveli a sok tápanyagot, főleg nitrogént tartalmazó talajokat, de gyengébb talajokon is megél a nyirkostól a mérsékelten száraz, a napfényestől a félárnyékosig változó viszonyok közt.
Rendszeresen megtalálhatjuk az árokpartokon, útszéleken, az akácosokban, a bolygatott „romtalajokon”, az erdőszéleken és – mivel a szennyezett levegőt jól tűri – a városokban is.
Fontos ökológiai szerepe, hogy gyorsítja a szukcessziót: gyorsan bomló avarja és árnyaló hatása segíti a vegetáció felújulását.
A fekete bodza a Kárpát medencében mindenhol előfordul, főleg az erdőkben.
|
Lóhere |
|
2014.08.08. 11:12 |
|
 (Vörös, vagy réti lóhere. Trifolium pratense L. - fehér lóhere. Trifolium repens L.)
Hüvelyesek családjába tartozó, vadon is előforduló, de takarmányozásban is használt évelő növény.
Üde, nedves réteken, legelőkön és szántóföldeken gyakori. Gyökere erős, orsó alakú. Szárai földre fekvők, 10-20cm magasak, a csomóknál legyökeresedők, és csak a hajtásvégeknél emelkednek fel. Hármas leveleinek nyele 10-20cm hosszú, a levélkék 1-2cm hosszúak, visszás tojásdadok, finoman fűrészes szélűek. A gömbös alakú, 2-3cm átmérőjű virágfejecskében 40-80 fehér, 6-10mm hosszú virág található.
|
(Magas) Aranyvessző (Solidago gigantea) |
|
2014.08.08. 09:49 |
 Egyéb elnevezései: jágerkender, aranyos istápfű, mezei aranyos vessző, veres gyűrűfű, aranyos ruta.
A fészkesvirágzatúak családjába tartozó, Észak-Amerikából származó erdők szélén, vizek mentén, ligetekben sokfelé nagy tömegekben termő évelő növény, A Dunántúlon általában, de Somogy, Zala és Vas megyében különösen elterjedt. Dísznövényként kertekben és parkokban is ültetik.
A virágok sárgák, kertekben, már júniustól, a szabadban pedig júliustól egészen őszig nyílnak. Gyűjtendő a növény szárának felső 40-50 cm hosszú része. Gyűjtésével nem szabad késlekedni, már a virágzás kezdetekor meg kell kezdeni, különben a virágzat teljesen kifejlődik és elszárad.
|
Apróbojtorján (Agrimonia eupatoria) |
|
2014.08.08. 09:44 |
Egyéb elnevezései: Párlófű, patikapárlófű, Szent Pál füve, hattyúfű, körömfű.
A rózsafélék családjába tartozó, nagyobb tömegekben inkább a felvidéken, erdők szélén, cserjés-füves helyeken, árokpartokon termő, évelő növény.
A növény szárának felső, legfeljebb 50 cm hosszú, virágos leveles része, valamint a szár alsóbb részéről gyűjtött levelek szolgáltatják a drogot.
|
Angyalgyökér (Angelica archangelica) |
|
2014.06.23. 19:04 |
|
 Egyéb elnevezései: angyalfű, arkangyalfű, angelika gyökér, erdei angyelika, orvosi angyelika
Az erdősvirágzatúak családjába tartozó, Európa magasabb hegyvidékein, alhavasi tájain honos, nálunk is termesztett, minden részében felhasználható illatos kétéves gyógynövény, ennek ellenére manapság már csak gyökerét használjuk. Az első évben csupán szárnyalt dús tőlevélzet fejlődik, a második évben jelenik meg erőteljes szára, mely 80-180 cm magasságú, egyenes csöves, a tetején elágazó. Szárlevelei közül az alsók 30-40 cm hosszúak, széles tojás alakúak. A szár felsőbb leveleinek mérete felfelé csökkenő. A felsőbb levelek 5-15 cm hosszúak, nyújtott tojásformára emlékeztetnek. A levelek szélei fűrészfogazottak.
|
Acsalapu (Petasites officinalis) |
|
2014.06.23. 18:57 |
|
Egyéb elnevezései: Közönséges acsalapu, kalaplapu, nagy szattyú.
A fészkesvirágzatúak családjába tartozó, hegyvidéki patakok mentén, forrásos, vizenyős helyeken termő, kétlaki, évelő növény. Gyökértörzse hengeres, helyenként csomós, amely gyakran üreges, fás, kívül barna, belül fehéres színű, belőle hosszú, egészen ujjnyi vastag tarackszerűen kúszó gyökerek erednek. Szára tőkocsányszerű, csak pikkelylevelek vannak rajta. Virágzata a levelek megjelenése előtt fejlődik.
|
Rozmaring (Rosmarinus officinalis) |
|
2014.05.25. 23:53 |
|
 A rozmaring fűszer- és gyógynövény. Dél-Európában honos, de nálunk is újra kedvelt. A kámforra emlékeztető keserű, aromás fűszert az örökzöld bokor leveleiből kapjuk.
|
Szelídgesztenye (Castanea sativa) |
|
2014.05.25. 23:47 |
|
 Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben terjedt el szerte a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették. Fontos táplálékuk volt; a magjából lisztet őröltek. Valószínű, hogy a Brit-szigetekre és a Kárpát-medencébe is ők telepítették be – ekképpen valószínűleg római ültetvények maradványai a Börzsöny déli lejtőin zöldellő szelídgesztenye- ligetek. A termesztésből sokfelé kivadult.
|
Szemvidítófű (Euphrasia rostkoviana) |
|
2014.05.25. 23:44 |
|
 10-30 cm magas, egynyári növény. Levelei széles tojásdadok, oldalukon 3-6 hegyes fog van. Apró virágai füzérvirágzatba tömörülnek. 8-14 mm hosszú pártája fehér vagy lilás színű, az alsó ajak cimpái kicsípettek, rajta sárga folt és ibolyás színű csíkok vannak, a felső ajak visszahajló, és rövidebb az alsónál. Félélősködőként a fűfélék gyökerein fejlődik.
|
Szúrós gyöngyajak (Leonurus cardiaca) |
|
2014.05.25. 23:40 |
|
 A szúrós gyöngyajak egy virágos növény a Lamiaceae családból. Eredetileg Közép-Ázsiában honos, de ma már világszerte elterjedt gyógyhatása miatt.
|
Tarackfű (Agropyron repens) |
|
2014.05.25. 23:36 |
|
 Egyéb elnevezései: tarack, tarackbúza
A tarackbúza mérsékelt égövi területeken gyakori. Magyarországon felhagyott kultúrák, erdőterületek és szántók gyomtársulásainak tömegesen előforduló, társulásalkotó gyomnövénye. A tarackbúza legelőkön, réteken, kopár területeken igen gyakori.
|
Tejoltó galaj (Galium verum) |
|
2014.05.25. 23:32 |
|
 Szára 15-100 centiméter magasra is megnőhet, egyenes, elágazó, négybordás, 2-3 mm vastag, merev és gyéren szőrös. Levelei keskenyszálasak, tűszerűek, 3-4 centiméter hosszúak, 8-12 tagú örvökben nőnek, sötétzöld színűek, fonákjuk fehéres. Virágai aprók, sárgák négytagú tölcséres pártájuk van, szirmaik csúcsosak, bugós virágzatot alkotnak.
|
Tüdőfű (Pulmonaria officinalis) |
|
2014.05.25. 23:28 |
|
 Üde, főként gyertyán- és bükkelegyes erdők. Európa szerte elterjedt. Magyarországon a domb- és hegyvidékeken gyakori, nem védett.
|
Vadgesztenye (Aesculus Hippocastanum) |
|
2014.05.25. 23:25 |
Nagy termetű, 30-35 m magasra növő lombhullató fa, koronája árnyékot adó, díszfaként is közkedvelt. Levele összetett, fogazott. Makktermése, a vadgesztenye kupacsa zöld, a gesztenyénél kevésbé tövises, magja fényes, vörösesbarna színű, nem ehető, de a népi gyógyászat és a gyógyszeripar is felhasználja.
|
Vasfű (Verbena officinalis) |
|
2014.05.25. 23:21 |
|
 Legtöbb fajuk Amerika trópusi-szubtrópusi területein él, de ebbe a nemzetségbe tartozik a vasfűfélék egyetlen, Magyarországon őshonos faja, a közönséges vasfű is. A kerti vasfű több, amerikai faj keresztezésével létrehozott dísznövény.
|
Veronikafű (Veronica officinalis) |
|
2014.05.25. 23:14 |
|
 Már a rómaiak meggyőződtek rendkívüli gyógyhatásáról. Ha egy ismerősüknek vagy barátjuknak bókolni akartak, azt mondták neki, hogy annyi jó tulajdonsága van, mint a veronikának.”Minden bajra jó orvosságnak” nevezték el és még ma is a “világ gyógyszereként” emlegetik. A tátogatók családjába tartozik. Magyarországon mintegy 32 veronikafaj és számos keverékfaj él, amelyek könnyen összetéveszthetők az orvosi veronikával. Gyakran ötszörös veronikával helyettesítik.
|
Vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) |
|
2014.05.25. 22:56 |
|
 A fekete áfonyához hasonlóan közkedvelt, de savanyú íze miatt csak feldolgozott formában fogyasztják. Magyarországon a Zempléni-hegységben a Mecsekben, illetve a Nyugat-Dunántúl néhány pontján, például az Őrségben, Göcsejben, a Kőszegi-hegységben él. Hazánkban jóval ritkábban fordul elő, mint a fekete áfonya. Levelei télen is megtartják élénkzöld színüket.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…