Munka
Munkának nevezzük az ember (és/vagy gép) által energia (erőfeszítés) kifejtése révén hasznos, rendszerint ellenszolgáltatásért elvégzett különböző tartalmú tevékenységeket. A munka célirányos tevékenység: valaminek a létrehozására, átalakítására, megváltoztatására szolgál azért, hogy a keletkező javakat az ember vagy más haszonélvező használni, hasznosítani,elfogyasztani tudja. A munka jellege, keretei és hatásfoka a történelem során folyamatosan változott, mivel az ember igyekszik kevesebb fáradsággal fennmaradni, ezért leginkább olyan eszközök előállításával foglalkozik, kicsiny és nagy léptékben, amelyek a munka testi, fárasztó jellegét csökkentik, vagy megszüntetik.
Munka szláv eredetű szó, eredeti jelentése: kín, gyötrelem, szenvedés, erőfeszítés, vesződség.
A társadalmak nem nélkülözhetik a munkát, mert például a nem emberi munkával készült természeti kincsek, így a begyűjthető, vadászható élelmiszer sem férhető hozzá munka nélkül. Ugyanakkor a modern társadalmakban a legtöbb ember a munkát terhesnek, „büntetésnek” tekinti, ezért keresi a lehetőséget arra, hogy mások dolgozzanak neki vagy helyette. Kivételek a munkamániások vagy a saját munkájukat elhivatottságból végző egyének, akik többnyire élvezik munkájukat és az érte járó elismerést, hírnevet, megbecsülést vagy jövedelmet. A munka örömteliségét a Flow kutatás és elmélet tárgyalja.
Munkanélküliség: Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát. A közgazdaságtan megfogalmazása szerint a munkanélküliek és a foglalkoztatottak, vagyis a munkaerő piacán jelen lévők együttesen alkotják a munkaerő-állományt. A munkanélküliségi ráta nem más, mint a munkanélküliek számának és a munkaerő-állománynak a hányadosa, százalékos formában kifejezve.
Különbséget kell tennünk a regisztrált és a nem regisztrált munkanélküliek között. Előbbiek az illetékes állami hatóságnál – Magyarországon a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál – bejelentkezve, egyrészt az állam számára is figyelemmel kísérhetőek, másrészt jogosultak az úgynevezett munkanélküli-ellátás(ok) igénybevételére. Utóbbiak ezzel szemben nem regisztráltatják magukat sehol, így támogatást sem vehetnek igénybe és számuk sem határozható meg pontosan.
A munkanélküliség mind az állástalan személy, mind pedig az egész gazdaság és a társadalom szempontjából súlyos probléma, ami ellen küzdeni kell, piaci és állami eszközökkel egyaránt. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/E. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy: „A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; […] önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.”
/Forrás: Wikipédia/
Munkahely:1. Az a vállalat, üzem, stb., ahol dolgozunk. 2. Az a területrész, helyiség, gép, (munka-, vagy íróasztal) ahol, ill. amelyen dolgozunk. 3. Munkaalkalom.
Állás
Stabil helyzet, mozdulatlan biztos állapot vagy testhelyzet, ahonnan egy cselekvés, tevékenység indítható.
Nem mozgás állapota, amikor egy személy vagy dolog nem halad.
Hosszas álldogálás, tétlen veszteglés.
Nem működés állapota; amikor egy személy, gép nem dolgozik, nem működik; munkavégzés közbeni szünet, pihenés.
Magára hagyottság állapota, amikor a szóban forgó anyag használatlan, adott helyen van.
Testtartás állapota, amikor egy élőlény a lábaira nehezedve nem mozdul.
Dolog jellemző helyzete. Adott tárgy, rész fekvésének iránya; az a mód, ahogyan az van.
Alak, forma, amelyet az adott tárgy megmunkálása, elkészítése után ölt, elnyer.
Élőlény termete megjelenést adó testalkata.
Kialakult helyzet a megelőző mozgás, változás, fejlődés eredményeképpen.
Bizonyos helyzet vagy pozíció. Annak története, ténye, hogy egy személy, dolog adott helyen vagy helyre bizonyos formában áll.
Csillagászat: Égitest elhelyezkedése az égbolt egy bizonyos pontján.
Munkakör. Állandó jövedelmet biztosító betöltött tisztség, hivatal, pozíció.
Társadalmi helyzet. Egy személy vagy csoport tevékenységéből, foglalkozásából, megbecsültségéből fakadó pozíciója.
Közlekedés: Bizonyos hely adott tevékenység végzésére; például ahová várakozásra beáll a távolsági autóbusz a pályaudvarán; érkezési, indulási hely.
/Forrás: Magyar Értelmező Kéziszótár online/
Használhatjuk a fenti kifejezéseket pozitív értelemben is, de nagyon figyeljünk oda rájuk. Először próbáljuk meg őket magyarul értelmezni, és nagyon sok mindenre ráébredünk. A gondolatnak, a kimondott szónak teremtő ereje van. Vigyázzunk mire használjuk őket. Nem mindegy, hogy az embernek állása, munkahelye, munkája van, vagy hogy munkanélküli, állásnélküli vagy esetleg dologtalan valaki. Ma nagyon sok munkanélküli ember sokkal inkább dologtalan.
Pedig ebbe a világba mindenki, minden teremtmény pontos feladattal, és az ennek megoldásához szükséges képességekkel, tehetségekkel érkezik. Mi, emberek a Földre alkotni, teremteni, örülni, életünk nagy művét beteljesíteni, végigjátszani születtünk. Ha valaki a feladatát nem tudja ellátni, akkor az pusztítani vagy éppen önpusztítani kezd. Napjainkban az életellenes alapelvekre épülő társadalmak iszonyatos pusztítást hagynak maguk után. A nagyüzemi növénytermesztés és állattartás egymástól elszigetelten próbálnak fennmaradni. A talaj kimerülése, a levegő és a víz egyirányú felhasználása szeméthegyekké változtatja a bolygónk felszínét. Hatalmas munka és energia révén lehet csak az egyensúlyt fenntartani.
Ezt az idétlen, időhiányos életvitelt kell felcserélnünk, együttműködő, gazdag és bőséges hétköznapokra. Hogy az életünk ne abból álljon, hogy reggel felkelünk, elmegyünk a munkahelyünkre, ahol dolgozunk, de nem teremtünk, fáradtan hazamegyünk, útközben bevásárolunk a Tescóban, vagy a Lidlben, valamit eszünk, fürdünk, alszunk, aztán másnap megint kezdődik elölről. Így egész életünkben csak várunk valamire. Arra, hogy leteljen a munkaidő, arra, hogy hétvége legyen, arra, hogy végre szabira mehessünk, arra, hogy nyugdíjasok legyünk (jó esetben), aztán arra, hogy…..
Pedig teremtő közösségeket alkotva, mindenkinek önmaga legjavát adva, csak annyit kellene dolgozni, amennyit örömmel el tud végezni. A túl sok munka ugyanúgy az Élet ellen hat, mint a túl kevés. Az örömmel végzett munka ízére kell újra ráébredni, így Istentől kapott tehetségünket összeadva a munka öröm lesz, és több időnk lesz önmagunkra és egymásra is. Mindannyiunk tevékenysége arra kell, hogy irányuljon, hogy az Élet megmaradjon, fennmaradjon.
Kezdjük el végre, hogy példamutató szülőkként lehessünk a gyerekeinkre büszke szülők. Higgyük el, hogy nem állás, munkahely, pénz kell a boldogsághoz. Azért küzdjünk, tegyünk, hogy távoli utódaink bennünk tisztelhessék azokat az ősöket, akik a többi élővel együtt megtartották a Földön az Élet csodáját. Biztosítva ezzel azt, hogy az eljövendő nemzedékek megszülessenek, és legyen hova megszülessenek.
Szeretettel
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó