Hagyományőrző : Néhány származáselméletről - röviden
Néhány származáselméletről - röviden
Fekete Bence 2014.04.23. 07:54
Iskolában előszeretettel tanítják a finnugor származást. Amiről már bebizonyosodott, hogy nem igaz, s javarészt csak nyelvi rokonság van a magyar és ugor nyelvek között. Kialakulása az 1848-49-es szabadságharc bukása után kezdődött. Talán ismerjük azt az idézetet, ami Talleyrandtól származik: "A magyarok közismerten híresek arról, hogy büszkék a múltjukra. Vedd el tőlük a múltjukat, és megszünteted létük alapját!" Ezt a Back-terrorral tudták elérni. Nemcsak a magyar politikai és gazdasági élet zsarnoka lett, hanem ami a legfontosabb: a szellemi életnek is. A Habsburg-ház már évszázadok óta azon dolgozott, hogy megtörje a magyarokat, és bekebelezhesse az országot, ami addig nem is sikerült. Kiváló fegyvernek bizonyult a magyar nemzettudat kiművelésének megakadályozására az, ha ez a merénylet tudományos köntösbe öltözik...
...A Magyar Tudományos Akadémiát megtöltötték bachnyelvészekkel, akik a nyelvrokonságra hivatkozva megírták a magyarság történelmét. Kimutatták, hogy a magyar a legelmaradottabb, legműveletlenebb népek családjába tartozik. Így már nem lehet büszke senki a magyarságára. Őseink Európa rémei voltak, akik előszeretettel rabolták ki a „békés” keresztény szomszédjaikat. A magyar nyelvre se lehetünk büszkék, mert azt is innen-onnan loptuk össze, szlávoktól, törököktől, és germánoktól. Tehát nyelvünk csak egy tákolmány. Arany János az Ortológusokra című művében írta meg a véleményét, mely így szól: "Kisütik, hogy a magyar nyelv/Nincs, nem is lesz, nem is volt;/Ami új van benne, mind rossz,/Ami régi, az meg tót." Majd így tovább. Míg Ady Endre a Tudósok hete című művében írja le azt, hogy mi folyik az Akadémia fala között: „… E szent intézmény részvényese bank lett, …” és így tovább. Azonban ez az elmélet nem tud felmutatni semmilyen írásos emléket, egyetlen cserépdarabot sem, ami azt bizonyítaná, hogy valóban igaz ez a történelem! A mai technikával beigazolódott, hogy genetikai rokonság sem áll fent a finnugor népek között.
Találkozhatunk még sumér és egyiptomi származáselméletet is.
A sumér rokonság alapja a székely-magyar rovásírás és a sumér rovás közti hasonlóság. Egy francia nyelvész 1850-60 táján, C. Leormant a sumér nyelvszerkezeti és nyelvtani kérdéseinek megválaszolásával foglalkozott. Kimutatta, hogy a sumér nyelv nemcsak szóállagában, hanem szerkezetében is turáni nyelv, mint a magyar: altáji. Leormant a magyar nyelvet tartotta a leghasznosabb segédeszköznek, ezért magyar nyelv tanulása céljából Magyarországra utazott. Sajnos betegsége miatt azonban korán meghalt (46 éves korában).
Az egyiptomi származás alappillére az egyiptomi és magyar képi ábrázolás hasonlósága. Az udvarhelyszéki tulipán-ábrázolás, és a matyó-hímzés tulipánjai megtévesztésig hasonlít például Isis istennő fejdíszének ábrázolására, amely a termékenység szimbólumát ábrázolja: két bikaszarv fogja közre a napkorongot.
A legtermészetesebb "elmélet", a szittya-hun származástudat. A hun rokonság emlékét a Csodaszarvas regénk örökítette meg. Ebben elmeséli a történet, hogy Nimród király két fiától, Hunortól és Magyartól származik a két testvérnép, s az isteni gondviselés vezeti őket Pannóniába, ahol velük azonos nyelvű népet (szláv) találnak. A hunok őshazáját a történelemtudomány Közép-Ázsiába helyezi. A hunok a kínaiakkal 1500 évnyi viaskodás után két részre szakadnak. A nyugati hunok Balambér király vezetésével indulnak el a Kárpát-medence felé. Kr.u. 380-ba meg is érkeznek, 1 évtizednyi utazás után, főhadiszállásukat csak Atilla nagykirály uralkodása idején (434-453) ütötték fel a Tisza-mentén. Atilla birodalma a Kaszpi-tengertől az Atlanti-óceánig terjedt. Halála után a hun birodalom felbomlott. A maradék hunok a Kaszpi-tenger északnyugati partvidéke felett telepedtek le, őket utrigur, kutrigur, és szabír hunoknak nevezi a nemzetközi történelemtudomány. A bolgárok is hun utódoknak tartják magukat, és joggal. Még évszázadokkal később is megemlítik a Kaukázus déli lejtőin élő szavárd magyarokat, akik minden bizonnyal szabír hunok utódai lehettek.
AJÁNLOM AZ OLDALT
A legtermészetesebb "elmélet", a szittya-hun származástudat. A hun rokonság emlékét a Csodaszarvas regénk örökítette meg. Ebben elmeséli a történet, hogy Nimród király két fiától, Hunortól és Magyartól származik a két testvérnép, s az isteni gondviselés vezeti őket Pannóniába, ahol velük azonos nyelvű népet (szláv) találnak. A hunok őshazáját a történelemtudomány Közép-Ázsiába helyezi. A hunok a kínaiakkal 1500 évnyi viaskodás után két részre szakadnak. A nyugati hunok Balambér király vezetésével indulnak el a Kárpát-medence felé. Kr.u. 380-ba meg is érkeznek, 1 évtizednyi utazás után, főhadiszállásukat csak Atilla nagykirály uralkodása idején (434-453) ütötték fel a Tisza-mentén. Atilla birodalma a Kaszpi-tengertől az Atlanti-óceánig terjedt. Halála után a hun birodalom felbomlott. A maradék hunok a Kaszpi-tenger északnyugati partvidéke felett telepedtek le, őket utrigur, kutrigur, és szabír hunoknak nevezi a nemzetközi történelemtudomány. A bolgárok is hun utódoknak tartják magukat, és joggal. Még évszázadokkal később is megemlítik a Kaukázus déli lejtőin élő szavárd magyarokat, akik minden bizonnyal szabír hunok utódai lehettek. 
Súgó